Mi a Lechner Nonprofit Kft. feladata a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) kiemelt projektjeinek Jó Állam Mutató (JÁM) vállalásaival kapcsolatban?
A KÖFOP 1-es és 2-es prioritású, kiemelt projektjeinek a felhívásuk alapján minimum három Jó Állam Mutató (JÁM) esetében kell vállalást tenniük arra, hogy a projekttartalmuknak megfelelően hatással lesznek azok kedvező irányú elmozdulására. Az LTK feladata, hogy segítse a megfelelő Jó Állam Mutatók kiválasztását, konzultáljon a projektmenedzsmentekkel a szükséges mérések módszertani kidolgozásáról és megvalósításáról, továbbá ellássa a mérési eredmények szakmai monitoringfeladatát. Az LTK a Jó Állam Mutatók vállalásokhoz kapcsolódó hatásmérések lezajlását követően értékeli és összefoglalja az elért eredményeket és hatásokat a KÖFOP Irányító Hatóság (IH) számára, mind az egyes projektek, mind operatív program egészének szintjén.
Mit kell tudni a hatásmérésekről, mint feladatról?
A hatásmérések során az első feladat azonosítani azokat a projekttermékeket, kimeneteket, melyek implementációja során egy-egy adott fejlesztés valamely célcsoportja számára érzékelhető változást hoz. A hatásmérés során a változás létrejöttének és nagyságának empirikus adatokkal való alátámasztása történik meg egy jellemzően több adatgyűjtést tartalmazó mérési sorozat segítségével. A hatásméréshez szükséges rögzíteni a kiinduló állapotot (bázisérték), és az implementációt követő célállapotot (tényérték), de köztes mérések megvalósítása is hasznos és indokolt lehet (pl.: több lépcsős, vagy folyamatos fejlesztés esetén). Fontos felhívnunk a figyelmet, hogy a hatásmérések során alkalmazásra kerülő adatgyűjtések, adatfelvételek költségigényét a projektekbe tervezni kell, ennek mértéke a tapasztalatok alapján a támogatási összeg 1 százalékát nem éri el.
Mik azok a hatásmutatók?
A hatásmérések során hatásmutatókkal dolgozunk. A hatásmutatók olyan speciális indikátorok, melynek célja egy beavatkozás, fejlesztés hatásának megragadása a kiinduló állapot (bázisérték) mérés és a fejlesztés implementációját követő visszamérés (tényérték) segítségével. A hatásmutatók indikátorjellegét az adja, hogy jól kiválasztott hatásmutató a teljes hatásspektrum feltárása nélkül képes jelezni, hogy a beavatkozás, fejlesztés elérte-e a célját (bázisérték ismeretében meghatározott célérték). A Jó Állam Projekt Mutatók hatásmutatók.
Ki kezdeményezi a kapcsolatfelvételt a JÁM vállalások módszertanfejlesztésének érdekében?
A Projektmenedzsmentekkel (Kedvezményezettekkel) történő kapcsolatfelvételt az LTK abban az esetben kezdeményezi, amennyiben az IH-tól a módszertani fejlesztéshez szükséges projektdokumentációt hivatalosan megkapja (Ettől az időponttól lépnek a projektek a módszertani szakaszba.) Viszont a Jó Állam Mutató vállalásokkal kapcsolatban a projekteknek van feladata a módszertani szakaszt megelőzően is, például a Megvalósíthatósági Tanulmányban már előzetesen jelezni kell, hogy milyen JÁM vállalásokat tesz a projekt. Ezért az LTK a Kedvezményezettek számára lehetőséget biztosít az előzetes konzultációra, melyet a projektmenedzsmentnek kell kezdeményeznie.
Az LTK melyik szervezeti egységéhez kell fordulni a Jó Állam Mutatók választása ügyében? Kit kell keresni?
Az LTK Projekt és Területi Közigazgatás Működését Támogató Alkalmazások Üzemeltetési-Fejlesztési Igazgatóságának szakértői végzik a KÖFOP kiemelt projektekhez kapcsolódó szakmai, módszertani feladatokat. A kapcsolatfelvétel érdekében a feladatellátás központi e-mail címére érdemes írni: japm@lechnerkozpont.hu, mely e-mail címet a további levelezés kapcsán is kérünk a címzettek között tartani.
Mikor kezdődik meg hivatalosan a Kedvezményezett és az LTK közötti együttműködés?
A hivatalos kapcsolatfelvétel első lépéseként az IH megküldi az LTK számára a projektdokumentációt, majd ezt követően az LTK szakértői felveszik a kapcsolatot az érintett projekttel. Ettől a ponttól kezdve indul meg a módszertani szakasz, aminek lépéseit a Dokumentumtárban megtalálható Folyamatábra módszertani fejlesztésről c. dokumentumban lehet áttekinteni.
Milyen munkamódszer alapján történik az együttműködés?
Minden egyes projekt módszertan-fejlesztésének megkezdésekor kijelölésre kerül egy módszertani és közigazgatási szakértő, akik részletekbe menően megismerik a projektdokumentáció alapján és a konzultációk során a gondjaikra bízott projektet, kialakítják a projektmenedzsmenttel együttműködve a hatékony kapcsolattartási formákat (személyes, online, telefonos, e-miail-es egyeztetések keretei). Az együttműködések szakmai folyamatai a feladat egyes szakaszainak folyamatábráiból ismerhetőek meg.
Mi a szerepe a KÖFOP Irányító Hatóságnak (IH) a JÁM feladatokkal kapcsolatos együttműködésben?
Az IH tevőleges szerepei a feladat egyes szakaszainak indításához, illetve zárásához kapcsolódnak. A módszertan-fejlesztési szakasz az IH általi projektdokumentáció átadásával kezdődik, míg a szakasz végére elkészülő Módszertani összefoglaló véglegesítéséhez az IH elfogadása szükséges. A dokumentum elfogadhatóságának fontos szempontja a JÁPM vállalások számát és mértékét az IH a projekt céljaihoz, erőforrásaihoz mérten megfelelőnek találja. Az elfogadott Módszertani összefoglaló háromoldalú (IH, LTK, Kedvezményezett) aláírását követően a projektvállalásait az IH vezeti át a Támogatási szerződésekbe. A mérési-monitoring szakaszban az IH is figyelemmel kíséri a projektek tevékenységét, a megakadásokról az LTK feljegyzések formájában tájékoztatja az IH-t.
Amennyiben a Módszertani összefoglalóban tett vállalások kapcsán változást kezdeményez a projekt (pl.: JÁPM vállalás nem teljesíthető, mérési módszertan megváltoztatása szükséges), vagy valamilyen projektszintű változás történik (pl.: megváltozik a projekttartalom, forrásbővítés vagy -csökkentés történik, módosul a projekt időtartalom), akkor azt csak a Módszertani összefoglaló újbóli, háromoldalú aláírásával lehetséges. A Módszertani összefoglaló újranyitását hivatalosan az IH kezdeményezi a projekt jelzésére.
Az IH-felé az LTK-nak folyamatos riportolási kötelezettsége van, ennek során az LTK tájékoztatja az IH-t, az elakadó módszertan-fejlesztésekről, a megkéső mérőeszköz bemutatásokról és mérési eredmények közléséről, valamint a nem teljesülő célértékekről. Ezek ismeretében az IH megteszi a szükséges lépéseket, illetve háromoldalú egyeztetést kezdeményezhet.
Mikor ér véget az együttműködés, mikor fejeződnek be a JÁM vállalással kapcsolatos feladatok?
Miként a mérési feladatok, úgy az együttműködés is túlnyúlik a projektek fizikai zárásán. Ennek oka, hogy a fizikai zárásokra jellemzően a projektfejlesztések fejeződnek be, ezek implementációhoz és a hatások kifejtéséhez, különösen pedig a hatások méréséhez, pályázati kiírás alapján alapesetben egy év szükséges. Ezen mérések megvalósítására vállal a Kedvezményezett, a Módszertani összefoglaló aláírásával kötelezettséget. Ennek megfelelően az együttműködés az utolsó hatásmérés lezajlását és értékelését követően zárható le. A zárás során minden egyes projekt hatásairól önálló fejezet készül, mely a KÖFOP hatáselemzését tartalmazó Záró jelentésbe kerül be. Ennek a fejezetnek az elkészültét követően kerül lezárásra a projekt monitoring lapja, és további kötelezettségek már nem hárulnak a Kedvezményezettre.
Mik azok a Jó Állam Mutatók?
A Jó Állam Mutatók (JÁM) rendszere eredetileg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) által került kifejlesztésre. A mutatórendszer alapvető célja volt, hogy a Jó Állam Jelentésben kerülő mutatók a különböző hatásterületek esetében átfogó képet adjanak az állam működésével és a kormányzás minőségével kapcsolatba hozható legfontosabb tevékenységekről és folyamatokról. A Jó Állam Jelentések megismerhetők a joallammutatok.uni-nke.hu weboldalon.
Annak érdekében, hogy a KÖFOP kiemelt projektjeinek „jó államra” gyakorolt hatása kimutatható, igazolható és prezentálható legyen, a KÖFOP kiemelt projektjeinek kötelező a projekt tartalmához igazodva megjelölniük, hogy a projekt mely Jó Állam Mutatók értékére lehet hatással. A JÁM választásokról részletesebb tájékoztató a Dokumentumtárban található Tájékoztató a Jó Állam Mutatók (JÁM) kiválasztásához c. dokumentumban olvasható.
Össze vannak gyűjtve a választható Jó Állam Mutatók?
A Jó Állam Jelentések hat különböző hatásterületet dolgoznak fel, de ezek közül elsődleges a Hatékony közigazgatás hatásterületeinek a mutatói bírnak a KÖFOP fejlesztések szempontjából nagy relevanciával. A Hatékony közigazgatás hatásterület jelentésekben megjelenő korlátozott mutatókészletét a Jó Állam Mérhetősége tanulmánykötetben megjelenő további mutatókkal kellett kiegészíteni, hogy a KÖFOP kiemelt projektek tartalmainak széles körét lefedő mutatókészlet álljon rendelkezésre. A fentieket figyelembe vevő mutatókészlet a Jó Állam Mutatók és kiterjeszthetőségeik excel táblában (JÁM mutatókataszter) érhetőek el.
Mire jó az előzetes konzultáció?
A hatásmérések kapcsán projekteknek van feladata már a módszertani szakaszt megelőzően is (pl. Megvalósíthatósági Tanulmányba már előzetesen jelezni kell, hogy milyen JÁM vállalásokat tesz a projekt), ezért a projekteknek van lehetősége előzetes konzultáció kérésére. Az előzetes konzultációk során az LTK szakértői tájékoztatást adnak a Kedvezményezettek részére, hogy a hatásmérések során milyen feladatokat kell elvégeznie, miként épülnek fel a módszertan-fejlesztési és mérési folyamatok, miként szerveződik a közös munka, milyen erőforrás-szükségletekkel lehet számolni. Másrészről az LTK szakértői segítik a projekteket, hogy a hatásmérések kapcsán felmerülő előzetes IH kéréseknek meg tudjanak felelni, melyek közül a legfontosabbak a JÁM-ok kiválasztása.
Egy KÖFOP kiemelt projekteknek minimum hány Jó Állam Mutatót kell kiválasztani?
A projektek pályázati kiírása alapján minimum három Jó Állam Mutatót kötelesek vállalni, de az IH megvizsgálja, hogy a vállalások száma összhangban van-e projekt által kitűzött célokkal, a finanszírozás mértékével. Egy összetett, több alprojektre bontható projekt esetében minden egyes projektkimenetet hatását érdemes felmérni, mely több JÁM-ra történő vállalást tesz lehetővé. Mivel a Jó Állam Mutatók mérése kapcsán cél a projektek hatásainak teljes körű megragadása és leírása, ezért fontos, hogy a lehető legszélesebb körét lefedjék a JÁM mérések a projekt által elérni kívánt hatásoknak – ennek érdekében külön mérjük a projekt lefedettségét a JÁM mérésekkel
A több mutató vállalása mellett további érv, hogy a kívánt hatások nem minden esetben jönnek létre. Előfordulhat, hogy egy adott projekttermék – pl.: közbeszerzési nehézségek miatt – nem vagy részben készül el, így az adott vállalás nem teljesül, de az is megtörténhet, hogy egy jogszabályi változás miatt a hatások létrejötte megnehezül vagy ellehetetlenül, stb. Ezekben az esetekben előfordulhat, hogy ha csak 3 JÁM-ra tett a projekt vállalást, akkor a felhívásban szereplő minimum követelményt nem fogja tudni teljesíteni.
Mi a teendő abban az esetben, ha a Kedvezményezett nem tud a projekttartalommal összefüggő mutatókat választani?
Amennyiben a JÁM mutatókataszterből a projektek nem találnak a projekttartalomhoz jól illeszkedő JÁM-okat, akkor kérhetnek előzetes konzultációt az LTK szakértőitől. Felhívjuk a projektek figyelmét, hogy a JÁM-ok előzetes megadása nem jár kötelezettséggel. A hivatalos kapcsolatfelvételt követő módszertani szakasznak a feladata, hogy a projekttartalomhoz leginkább illeszkedő JÁM-ok kerüljenek kiválasztásra, így adott esetben a közös munka során módosulhatnak az előzetesen kiválasztott JÁM-ok.
Hogyan adjuk meg a kiválasztott Jó Állam Mutató bázis- és célértékét a pályázati rendszerben?
Az IH a projektdokumentáció összeállítása közben (tehát még a hivatalos kapcsolatfelvételt megelőzően) kéri a projekteket a JÁM-ok megadására, és JÁPM-ek bázis- és célértékek magadására az EPTK felületen. A JÁM-ok kiválasztásánál van lehetőség előzetes konzultációra az LTK szakértőivel. Felhívjuk a projektek figyelmét, hogy az EPTK felületen előzetesen megadott JÁM-ok megnevezése és száma egyaránt módosítható a módszertani szakaszban, hiszen ebben a munkafolyamatban nyílik lehetőség az LTK szakértői számára a projekttartalom pontos megismerésére és így lesz lehetőség releváns JÁM-ok megadására.
A módszertani szakaszban van-e lehetőség konzultációk tartására?
Nem csak lehetőség van rá, hanem a hatékony módszertan-fejlesztési folyamathoz elengedhetetlen a konzultációk tartása. A konzultációs alkalmaknak nincs meghatározott száma, a cél, hogy minden nyitott kérdést rendezni tudjanak az érintett felek. A konzultációk történhetnek személyesen, telefonon, online formában és e-mailen (ez utóbbi esetben kérjük minden esetben szerepeltetni a címzettek között központi e-mail címet: japm@lechnerkozpont.hu).
A konzultáciokon alapvetően az LTK szakértői és a projekt által delegált személyek vesznek részt. Az a javaslat, hogy projekt részről a konzultációkon szakmai kérdésekben és projektes kérdésekben döntési mandátummal rendelkező kollegák egyaránt vegyenek részt. Amennyiben a felek szükségesnek gondolják, úgy a konzultációkra az IH munkatársait is meg lehet hívni.
Mi a célja a módszertani szakasznak?
A módszertani szakasz eredményterméke a Módszertani Összefoglaló c. dokumentum. Ez a dokumentum rögzíti, hogy milyen, a projekttartalmakhoz közvetlenül kapcsolódó Jó Állam Projektmutatók (JÁPM) kerültek meghatározásra, és ezeknek a mutatóknak a mérése milyen módszertannal, milyen időbeli ütemezéssel valósítandó meg. A mutatók módszertanának – és optimálisan a bázisértékeinek – ismeretében a projekteknek a szándékolt hatásaikhoz kapcsolódóan célérték-vállalásokat kell tenniük. A Módszertani összefoglaló háromoldalú aláírást követően (IH, LTK, Kedvezményezett) beépítésre kerül a kiemelt projektek Támogatási szerződésébe (továbbiakban: TSZ). A Módszertani Összefoglaló sablonja a Dokumentumtárban megtekinthető.
Miért szükséges a JÁM-ok mellett JÁPM-ek megadása? Mi a viszonya a két mutatónak egymáshoz?
Mivel a projekttartalmak jellemzően csak közvetett módon hatnak egyes Jó Állam Mutatókra, ezért a módszertani fejlesztés során olyan, a projektek tartalmához (elvárt eredményeihez, kimeneteihez) kapcsolódó mutatók kerülnek meghatározásra, amelyek egyrészt validálhatóan mérhetők, másrészt elmozdulásuk közvetetten vagy közvetlenül hat a kiválasztott Jó Állam Mutatóra. Ezek a Jó Állam Projekt Mutatók (JÁPM), amelyekhez a módszertani fejlesztés során rendelhetők bázis- és célértékek, illetve ezekre alapozva kerül kidolgozásra a projektek módszertani dokumentációja, ami a TSZ részét is fogja képezni. Minderről részletesebben lehet olvasni a Dokumentumtár Tájékoztató a Jó Állam Mutatók (JÁM) kiválasztásához című dokumentumában.
Hogyan alakulnak ki az egyes JÁPM-ek mérési módszertanai?
Az LTK szakértői a mérések kialakításában tudnak segítséget nyújtani, módszertani ajánlásokat tesznek. A módszertani munkaszakaszban az LTK szakértői és a projekt képviselői közösen állapodnak meg a mérések alapparamétereiben (mérési időpontok, bázis-, célértékvállalások, mérések keretfeltételei), amik a Módszertani összefoglalóban kerülnek rögzítésre. Ez a dokumentum a TSZ melléklete lesz, ezért fontos, hogy csak olyan módszertanok kerülhetnek rögzítésre, melyek megvalósítását a Kedvezményezett vállalni tudja.
Hány JÁPM kiválasztása és ehhez szükséges mérést szükséges vállalni a Kedvezményezettnek?
A JÁM-ok esetében KÖFOP pályázati kiírásban szereplő elvárás, hogy minimum 3 db kerüljön kiválasztásra. Mindegyik JÁPM hozzá van kötve egy JÁM-hoz, de az előfordulhat, hogy több JÁPM is ugyanahhoz a JÁM-hoz kapcsolódik. A JÁPM-ek számát tehát részben a JÁM-ok száma határozza meg. A JÁPM-ek kiválasztásának másik fontos szempontja, hogy azokkal lefedhető legyen az adott projekt által kiváltott főbb hatások, a projekthatások JÁM-JÁPM rendszerrel való lefedettsége külön elemzésre kerül.
Mi a Módszertani összefoglaló aláírásának rendje?
A projekt vállalásait tartalmazó Módszertani összefoglaló háromoldalú megállapodás, ennek megfelelően szükséges aláírnia a projektgazda képviselőjének, az LTK oldaláról a Módszertani összefoglaló kidolgozásában résztvevő szakértőnek és vezetőjének, valamint a KÖFOP végrehajtásáért felelős irányító hatóság (továbbiakban IH) képviselőjének. Az aláírásra azt követően kerülhet sor, hogy mindhárom érintett fél egyetért a Módszertani összefoglalóban szereplő tartalommal, és a projektgazda vállalni tudja az abban rögzítettek megvalósítását.
Az általános aláírási folyamat szerint a véglegesnek tekintett Módszertani összefoglalót a Kedvezményezett nyomtatja és aláírást követően három eredeti, aláírt példányban eljuttatja az LTK számára postai úton, sürgős esetben külön egyeztetést követően futárral, vagy személyes átadással történhet a példányok átadása. Az LTK-ban szükséges aláírásokat követően az LTK juttatja el az IH számára aláírásra a Módszertani összefoglalókat. Az IH a Módszertani összefoglaló aláírása után egy-egy eredeti példányt visszajuttat a Kedvezményezettnek és az LTK-nak postai úton. Ezt követően az IH a Módszertani összefoglaló vállalásait rögzíti/átvezeti a Támogatási Szerződésben, az LTK pedig elindítja/szinkronizálja a monitoring lapot, amelyen keresztül elérhetővé teszi a hatályos Módszertani összefoglalót.
Kinek a feladata Jó Állam Projekt Mutatókhoz kapcsolódó mérések elvégzése, és az eredmények bemutatása?
A projekthez kapcsolódó mérések lefolytatása, dokumentálása a Kedvezményezett feladata. A mérések költsége is a Kedvezményezettet terheli, így ezt érdemes a költségvetés tervezésénél figyelembe venni. A szükséges méréseket célszerű úgy kialakítani, hogy azok kapcsolódjanak a Kedvezményezett által jelenleg használt monitoring- és/vagy mérési rendszerhez, minőségbiztosítási elemekhez, vagy a jövőben erre lehetőség nyíljon.
Mikortól indul egy projekt számára a mérési-monitoring szakasz?
Az LTK JÁPM-szintű méréseket nem végez, ez a feladat a projektek felelősségi körébe tartozik. Az LTK feladata annak megítélése, hogy a fejlesztett mérőeszköz (pl.: kérdőív, rendszerlogolásra alkalmas adatstruktúra, stb.) és az alkalmazni kívánt adatfelvételi mód alkalmas-e az egyes JÁPM-ek esetében az elvárható megbízhatósági és érvényességi kritériumok biztosításához, valamint a Módszertani összefoglalóban rögzített további célok eléréséhez.
A mérések lebonyolításában az LTK-nak támogató szerepe van, szakmai tanácsokkal segíti a mérőeszköz fejlesztését és alkalmazását. A megfelelő minőség és a mérőeszköz minél jobb hasznosulása érdekében módosító és kiegészítő javaslatokat tesz a projekt által készített dokumentumokhoz (mérőeszközsablon, alátámasztó dokumentumok, eredménytermékek).
Az LTK szakértőinek feladata van még a mérések nyomonkövetésében és a mérési eredmények ellenőrzésében, elfogadásában.
Mi az feladata a Kedvezményezettnek a mérési-monitoring szakaszban?
A Kedvezményezett feladata a projekthez kapcsolódó mérések lefolytatása, dokumentálása, illetve tájékoztatás adás az LTK számára a projektet érintő adminisztratív és tartalmi változtatásokról. Ezekhez kapcsolódóan kiemelendő:
- Mérőeszköz elkészítése, bemutatása és véglegesítése
- Mérések lebonyolítása és dokumentálása
- Mérési eredmények, és az azokat alátámasztó dokumentumok bemutatása
Féléves kötelező adatszolgáltatás megtétele a 15 napos adatszolgáltatási időszakban, melyek kezdetei: minden év február 1-e és szeptember 1-e.
Mikor lehet megkezdeni a méréseket?
Minden hatásmérés megkezdésének az előfeltétele, hogy a projektek mérőeszközt nyújtsanak be a monitoringfelületen keresztül. A feltöltött mérőeszköz-dokumentumok nem jelentik automatikusan azt, hogy az adott mérőeszköz alkalmazása javasolt az adatfelvétel lebonyolításához. A szakmailag nem megfelelő mérőeszközzel történő mérés nem ad érvényes és/vagy megbízható eredményt, így az adott JÁPM hatásmérésére nem alkalmas. A megküldött mérőeszközöket és mérőeszköz-kísérő sablonokat az LTK szakértői véleményezik, hogy azok alapján a tervezett mérés alkalmas-e az elsődleges és további mérési céloknak. Amennyiben nem, akkor a mérőeszközt továbbfejlesztési javaslatokkal megküldik a Kedvezményezettnek. A mérések csak LTK-szakértő által elfogadott mérőeszközökkel kezdhetők meg. A mérőeszköz elfogadását követően a projektek számára rendelkezésre fog állni egy olyan dokumentumsablon, amin keresztül (tartalmi és formai szempontokat figyelembe véve) optimálisan elvégezhető az előírt adatközlés.
Miért van szükség időszakos jelentésre?
A Kedvezményezettnek a méréseket érintő projektváltozásokról és a Jó Állam Projekt Mutatók előrehaladásáról félévente (ősszel és tavasszal) státuszinformációkat kell feltöltenie a monitoring rendszeren keresztül. Erre azért van szükség, mert a projekt lebonyolítási szakaszában rengeteg olyan projektesemény képzelhető el, ami befolyásolja a JÁPM-vállalásokat, a projekttartalmat, vagy éppen adminisztratív jellegű változások történtek a projekt életében. Az időszakos jelentés kiküldése azt a célt szolgálja, hogy a fentebb leírt változásokról mindenképpen tudomást szerezzen az LTK is. Ilyen módon csökkenthetőek a mérések és JÁPM-teljesítések során felmerülő kockázatok, nem marad el a szükséges módosítások átvezetése, és a projektek aktualizált tartalmi elemei az LTK részére is rendelkezésre fognak állni. Az időszakos jelentéstételi kötelezettségről az LTK minden esetben értesítést küld a projekteknek.
Miként történik a kapcsolattartás a mérési-monitoring szakaszban? Miként kell jelezni, ha a Módszertani összefoglalón, a mérések megvalósításán változtatni kell?
A mérési-monitoring szakaszban is van lehetőség konzultációs alkalmak igénylésére, sőt bizonyos esetekben ezek nélkülözhetetlenek. Alapvetően 3 esetben merülhet fel, hogy szükséges konzultációs esemény megszervezése.
- Projekttartalom bővül, és új JÁPM definiálása válik szükségessé.
- Olyan projektesemény merül fel, ami befolyással van a Módszertani összefoglalóban rögzített mérési paraméterekre, pl.: projekthosszabbítás, jogszabályi környezet megváltozása, közbeszerzési eljárások megakadása, implementációs nehézségek, stb.
- A mérőeszköz bemutatás, vagy adatközlés során merül fel olyan igény, hogy az adott ügy rendezése konzultációt igények.
A mérési-monitoring rendszerben lévő monitoring adatlap egyes celláinak változtatási szabályait bemutató dokumentum ad erről részletesebb tájékoztatást.
Milyen ellenőrzési jogköre van az LTK-nak?
Az LTK-nak nincs ellenőrzési jogköre, csak a szakmai anyagok, (mérőeszköz, adatbemutatás) szakmai szempontú jóváhagyását végzi. A helyszíni ellenőrzésre az IH jogosult. Az LTK a féléves kötelező adatszolgáltatás során a Jó Állam Projekt Mutatókhoz kapcsolódó adatokkal, valamint a zárókonzultációk eredményeivel dolgozik, ezekből készít szakmai jelentéseket az IH számára.
A mérések tényleges elvégzésének ellenőrzése szempontjából lényeges, hogy a módszertani szakaszban meghatározott mérések lefolytatását és a kapott eredményeket, valamint az azokat alátámasztó dokumentumokat a Kedvezményezettnek archiválnia kell, hogy ezek visszakereshetőek legyenek, továbbá az IH ellenőrizhesse.